Sipeki Balás-villa

   A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 06. 05. szerda 18 h.

 Falvai Balázs és Török Dávid építészek:

A kép összeállítása

Előadásunkban bemutatjuk a Lechner Ödön által tervezett, 1905–1907-ben épült Sipeki Balás-villa legutóbbi felújításának és bővítésének történetét. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a villa eredeti építtetőjétől örökölte az ingatlant, és közel száz éve működik a házban, megújuló szervezete és szolgáltatásai szülték a beruházás igényét. A szecessziós főhomlokzat előtt végigfutó új mellvéd ad a látássérültek számára taktilis tájékozódási pontot és vezet egy fedett, akadálymentesítést szolgáló rámpán a villa mögött elhelyezett új szolgáltatóházhoz. A bővítmény anyaghasználata segítségével párbeszédbe elegyedik a villaépülettel, műkő lábazataik anyagában azonosak, míg az emeleti rendezvénytér transzparens, télikertszerű, csipkésen homokfújt kopolit üveg burkolat díszíti. A műemlék megújítása fa-, kő és festőrestaurátor közreműködésével valósult meg; a hiányzó részek pótlása kortárs nyelvezetű. A látássérültek speciális igényei határozták meg a történeti nyílászárókkal sajátos viszonyba állított új bútorelemeket, amelyek téröblei kontrasztos, taktilis élményt adnak a felhasználóknak. Előadásunkban a felmérési, kutatási, tervezési és építési folyamatokba szeretnénk bepillantást adni, hogy ezzel közössé tehessük a projekt szakmai tapasztalatait, tanulságait. Régi és új épületelemek kollázsa által elérhető, harmonizáló összhatás, a kép összeállítása érdekelt minket. A látássérültek pedig beköltözésüket követően hálásak, hogy kezük közelségébe lehoztuk a villa számukra láthatatlan építészetét.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Konferencia 2025. május 22.

 A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) tisztelettel meghívja

Lehetőségek és korlátok. A műemlékek helyszíni kutatásának aktuális módszerei 

című konferenciára

Időpontja: 2025. május 22.

Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

Program:

9.30–10.00 u Regisztráció

10.00–13.00 u Levezető elnök: Feld István

Köszöntő

Fülöp András: A falkutatás eszközeinek és módszereinek mai helyzete

Koppány András: A régészet szerepe az 1711 után épült épületek falkutatásában

Kávészünet

Rácz Miklós: Kivitelezés közbeni megfigyelés, dokumentálás, kutatás, kutatói művezetés 

Velladics Márta: Az értékleltár szerepe a műemléki helyreállítás folyamatában

G. Lászay Judit: A műemlékes „légnadrág”, avagy: egyedül nem megy. A kutató és a társszakmák

13.00–14.00 u Ebédszünet

14.00–16.30 u Levezető elnök: Feld István

Halmos Balázs: Térszkennelés, fotogrammetria, alakhelyes felmérés a mai épületkutatási gyakorlatban

Grynaeus András: Hazai műemlékek faszerkezeteinek dendrokronológiai keltezése. Eredmények és korlátok.

Kávészünet

Tóth Boglárka – Botár István: Erdélyi történeti tetőszerkezetek dendrokronológiai kutatása. Az első 20 év eredményei

Heitler András: A kőszegi Szent Jakab templom belső terében végzett szondázó festőrestaurátori kutatás eredményei és tanulságai

A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, részvételét kérjük ezen a címen jelezze:

reke.egyesulet@yahoo.com

A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadások összefoglalóját tartalmazó kiadvány

jelenik meg.

Ybl-hagyaték

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 05. 15. szerda 18.15 h.

Hidvégi Violetta főlevéltáros:

Az Ybl-hagyaték útja a penészgombáktól a klimatizált raktárig

 A bemutatót egy tavaly decemberben Budapest Főváros Levéltárában nyílt kiállítás inspirálta, amely megismerteti a látogatókat az intézmény önálló otthonáig vezető küzdelmeivel.

Az előadás Ybl Miklós pályájának indulásától néhány fontos munkát érintve eljut a nagy tekintélyű mesterig, aki 1868-tól haláláig vezette a Bazilika építését. A templomban találkozott a levéltár és az építész utóélete. A II. világháború idején a főváros levéltára legértékesebb dokumentumait a Központi Városházából a Bazilika altemplomába menekítette. 1945 január közepén kiégett az Invalidus-palota Károly körúti frontja és a keresztszárny. Az épületben maradt iratanyag negyede megsemmisült.

Ybl Ervin monográfiájából tudjuk, hogy 1952-ben a templom egy földszinti helyiségében találták meg a kitűnő építész hagyatékát, amely „nyilvánvalóan Budapest főváros tulajdona.” Mivel már birtokon belül volt a levéltár itt helyezték el Ybl Miklós szellemi örökségét. A munkára és tárolásra egyaránt alkalmatlan helyről a koszos és gyűrött terveket fertőtlenítést követően 1980-ban a II. kerületi Heinrich István utca 3–5. alatti Magyar Szentföld-templom épületébe szállítottuk.  A tervegység feltárása is itt történt. A tervek azonban nem sokáig voltak a „szent” helyen, 1990-ben a Városházára kerültek. Több felmerült és elvetett székház ötlet kudarca után 2004-ben költözhetett be Budapest Főváros Levéltára a XIII., Teve utca 3–5. alatti korszerű épületébe.

A bemutatót Ybl Miklós néhány a II. világháborúban elpusztult budapesti épületének áttekintése zárja.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Nagyszékely

   A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 03. 13. csütörtök 18 h.

Gy. Balogh Ágnes - Krähling János építészek, Rácz Miklós régész: A nagyszékelyi református templomegyüttes építéstörténete

Bori Dániel felvétele

   A magyarországi templomépítészet egy különleges épületegyüttese, a nagyszékelyi református kettőstemplom a Hessenből betelepült német reformátusok késő barokk, és a magyar gyülekezet középkori eredetű templomaiból áll. A közelmúlt felújításai kapcsán sor került a templomok történetének kutatására és feldolgozására. A helyszíni kutatás során tisztázható volt a középkori eredetű épületrészek kiterjedése és a gótikus épületforma. A kettőstemplom az európai protestáns templomépítészet különleges és ritka épülettípusának kiemelkedő magyarországi emléke..

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás később megtekinthető lesz a FUGA Youtube csatornáján.

Beszéljenek a kövek

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 03. 06. csütörtök 18 h.

Takács Imre művészettörténész:

Beszéljenek a kövek. 

Kutatás, felújítás és új berendezés a párizsi Miasszonyunk székesegyházban

  Párizs híres székesegyháza, a gótikus építészet kimagasló alkotása 2019. április 15-én, a kora esti órákban váratlanul kigyulladt. Az egész éjjel pusztító tűz áldozata lett az épület tetőzete, a négyezet fölött emelkedő karcsú torony és a beomlott boltozatok alatt maradt berendezés egy része. A pusztulás nyomainak eltávolítása, a sérült épületrészek szakszerű restaurálása és újjáépítése, az elveszett bútorzat pótlása több mint öt évig tartott. Az újranyitás látványos ünnepségét és a templom újraszentelését 2024. december 7-én rendezték meg, a külső részek helyreállításán azonban azóta is dolgoznak.

A nyilvánosságnak és egyházi funkciónak átadott székesegyház a jelenkori műemlék-helyreállítás szakmai kihívásainak és tanulságainak tömegét állítja elénk. A kutatások során előkerült szenzációs új részletek bemutatása pedig a műemlékkutatás és a múzeumi világ együttműködésének nagyszerű példája. Érdemes beszélni az újjászületett tér nyújtotta lebilincselő élményről is, amely a templomba belépő embereket a tapasztalat szerint óhatatlanul magával ragadja. Ezekről szól az előadás. 

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az Andrássyak kastélyai Magyarországon - Könyvbemutató

  A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. február 20. csütörtök 18 h. 

 Könyvbemutató 

Basics Beatrix művészettörténész:

Az Andrássyak kastélyai Magyarországon

A kötetet bemutatja Csorba László történész és a szerző.

Az Andrássyak társadalmi és anyagi helyzete megkövetelte kastélyok és paloták építését. A Magyarországon jelenleg található kastélyokat vagy az Andrássy család egyik tagja építtette, vagy más tulajdonostól vásárolták meg, illetve házasságkötés révén került a birtokukba. Akár a család históriája, ezek az épületek évszázadok történetét illusztrálják, és építészeti szempontból is jelentős műemlékeink. Magukon viselik a különböző stíluskorszakok jegyeit, illetve kiváló építész-tervezők keze nyomát. Változatos a kastélyok kialakítása: van, amelyik középkori erődítményből lett uradalmi birtokközpont, majd minden kényelmet kielégítő főúri lakóhely. Máshol két kastélyt is birtokolt a család, s az egyes átépítéseknél minden alkalommal a legmagasabb színvonalra törekedtek. Előfordult a család története során, hogy nem kezdtek bele építkezésbe, ha megfelelő helyen találtak megfelelő kastélyt, hanem megvásárolták. A 19. században azután mégis sor került új, reprezentatív kastély építésére, mivel nem volt elég a család igényeinek a helyi későbarokk kúria és a kisebb méretű vadászlak: Tiszadobon áll az Andrássyak legjelentősebb magyarországi kastélya.

A kastélyok kincsei az évszázadok során egyre gyarapodtak, a berendezési- és használati tárgyak később féltett és nagyra értékelt műtárgyak lettek. Az épületek lakóiról is fontos szólnunk, hiszen a magyar történelem jeles alakjai voltak, életük eseményeinek színtereiként szolgáltak a kastélyok, a nemzeti örökség kiemelkedően fontos részei.

Az Andrássy család magyarországi kastélyépítészeti örökségét összefoglaló munka eddig még nem született, ezt az adósságot szeretné törleszteni a könyv.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás megtekinthető a FUGA Youtube-csatornáján.

Enigma 121 - bemutató - volt egyszer egy műemléki Tudományos Osztály

 A HUN-REN Művészettörténeti Intézet és a RÉKE közös programja a FUGA Breuer Marcell termében (Budapest V. Petőfi Sándor u 5.)

2025. február 12-én szerdán este 6-tól.

- Haris Andrea és Lővei Pál bemutatja az Enigma (2024) 121.  számát

Volt egyszer egy Tudományos Osztály…

A kötetben interjú Hokkyné Sallay Marianne-nal és a tavaly elhunyt Granasztóiné Györffy Katalinnal

- A magyar műemlékvédelem történetével foglalkozó Enigma-számokról és a további tervekről a kötetek szerkesztői F. Dóczi Erika  – Kovács Gergely beszélnek

Granasztóiné Győrffy Katalin és Hokkyné Sallay Marianne

A kötet vendégszerkesztői, Kovács Gergely és F. Dóczi Erika az immár harmadik interjúkötettel az OMF megalapítása előtti korszakig nyúlnak vissza, az eddigi két gyűjteménytől (Enigma no. 113. és 117.) eltérő módon egyetlen részlegen, a Tudományos Osztályon keresztül szemlélve a 20. század második felében, a magyar műemlékvédelem háza táján történteket. Két hosszú beszélgetés szerkesztett változatát találja az olvasó a kötetben; ezek Hokkyné Sallay Marianne-nal (1932–), illetve az időközben elhunyt Granasztóiné Györffy Katalinnal (1943–2024) készültek. 

Több tekintetben párhuzamos életutakról van szó, amelyeknek – néhány éves eltolódással – nemcsak az egyes állomásaik, hanem összekötő kapcsaik is ugyanazok, legyen szó személyekről vagy kutatási témákról, feladatokról. Ennek megfelelően két különböző időszakban tekinthetünk rá az ELTE Művészettörténet Tanszékére; az egyikben még Gerevich Tiborral, Fülep Lajossal, a másikban már Vayer Lajossal vagy épp Marosi Ernővel, továbbá mindkét esetben az állandó emberi és szakmai támaszt nyújtó Zádor Annával.

Sallay Marianne 1955-ben, a Várgondnokság Műemléki Csoportjánál kezdte pályafutását. Viszonylag kevéssé kutatott szelete a műemlékvédelem történetének a MOB megszüntetése és az OMF megalapítása közötti „interregnum” (1949–1957), amihez nagy segítséget nyújthat a személyes visszaemlékezés. Fontos információkhoz juthatunk az új szervezet létrehozásának folyamatáról, Dercsényi Dezső és Entz Géza kulcsfontosságú szerepéről, továbbá arról is, hogy az alapítás körül bábáskodók eleve közép-európai kontextusban gondolkodtak, folyamatosan építve a kapcsolatot elsősorban az osztrák, a lengyel és a cseh kollégákkal. 

Györffy Katalinnak, miután 1974-ben elhelyezkedett a Tudományos Osztályon, nyugdíjba vonulásáig ez a részleg maradt a munkahelye. Györffy Katalin egyre több feladatot vett át fokozatosan Sallay Marianne-tól, majd 1984-től a gyűjtemények felügyeletével igyekezett némileg tehermentesíteni a már-már gigantikus léptékűvé váló részleg vezetőjét. Tökéletesen tisztában voltak az intézményes műemlékvédelem megszervezése óta töretlenül gyarapodó archívum, valamint az ott őrzött anyagoknak fokozottabb publicitást biztosító műemlékes kiállítások jelentőségével, amelyekre főleg az 1990-es évektől nyílt lehetőség. Sallay Marianne 1996-ban nyugdíjba vonult, átadva a stafétát Györffy Katalinnak, aki az egyre nehezebbé váló körülmények között is hiánypótló vállalkozásokat valósított meg, és komoly eredményeket ért el. A velük készített interjúk bepillantást engednek a magyar műemlékvédelem történetének egyik legérdekesebb fejezetébe.

Az esemény felvétele látható a FUGA Youtube csatornáján.